A genetikai kutatások területén Kína elég jól halad, és újabb áttörést sikerült elérniük. Van egy ún. pontmutáció, ami azt jelenti, hogy a DNS-ben bekövetkező mutáció "csupán" egy nukleotidot érint, de történhetnek egyéb változások is: kicserélődik egy bázis egy másik bázisra, vagy legalább egy új bázis kerül a már meglevő szekvenciába, illetve ennek az ellentettje, mikor legalább egy kiesik a szekvenciából. Minden esetben genetikai mutációról beszélünk, és ezeknek különféle hatásai vannak.
Ilyen örökletes betegségek a különféle talasszémiák is, melyek főként dél-kelet ázsiaiakban, a földközi-tenger környékén élőkben. Van ugye a hemoglobin nevű fehérje, ami az oxigént szállítja a vérben. Ennek az egyik aminosav láncából nem termelődik elég, és így kialakulhat alfa- vagy béta-talasszémia. Vannak enyhébb meg durvább formái is a betegségnek, mikor már gyakori vérátömlesztés vagy csontvelő átültetés kell, így elég nagy problémáról van szó.
A kínaiak ezt úgy oldották meg a béta-talasszémia esetében, hogy laboratóriumi körülmények között létrehozott emberi embriókban az egyik bázist (guanin) kicserélték egy másikra (adenin). Az embriókat nem ültették be. A bázisszerkesztés valójában a genetikai ollónak hívott CRISPR egyik változata. Ugyanúgy a CRISPR-Cas9-cel keresik meg a hibás részt, de míg az teljesen kivágja a hibás szakaszt és egy újra cseréli, addig a bázisszerkesztés csak a hibás bázishoz nyúl, és azt sem kicseréli, hanem módosítja, ezáltal kisebb a kockázata a nemkívánatos mellékhatásoknak. Egyelőre távol van még a klinikai alkalmazástól, mert sok-sok vizsgálat szükséges a biztonságos használatához.
Brit kutatók rendkívüli eredménynek tartják a kutatást. A Harvard Egyetem professzora, David Liu azt mondta, hogy az ismert genetikai mutációk kétharmada pontmutációból származik. Azonban az embrión végzett kutatások elég nagy vitát gerjesztenek tudós körökben, mert a jogszabályok mindig le vannak maradva, és etikailag eléggé kifogásolhatóak ezek a kísérletek. Többször hivatkoznak Kínára úgy, vadnyugatosdit játszik a tudományban, ezért szorgalmazzák, hogy az ilyen mentalitású országokban sürgősen szigorítsanak a szabályokon és az ellenőrzéseken.
Források:
eredeti publikáció
Doktor Infó
Telepgraph
Ilyen örökletes betegségek a különféle talasszémiák is, melyek főként dél-kelet ázsiaiakban, a földközi-tenger környékén élőkben. Van ugye a hemoglobin nevű fehérje, ami az oxigént szállítja a vérben. Ennek az egyik aminosav láncából nem termelődik elég, és így kialakulhat alfa- vagy béta-talasszémia. Vannak enyhébb meg durvább formái is a betegségnek, mikor már gyakori vérátömlesztés vagy csontvelő átültetés kell, így elég nagy problémáról van szó.
A kínaiak ezt úgy oldották meg a béta-talasszémia esetében, hogy laboratóriumi körülmények között létrehozott emberi embriókban az egyik bázist (guanin) kicserélték egy másikra (adenin). Az embriókat nem ültették be. A bázisszerkesztés valójában a genetikai ollónak hívott CRISPR egyik változata. Ugyanúgy a CRISPR-Cas9-cel keresik meg a hibás részt, de míg az teljesen kivágja a hibás szakaszt és egy újra cseréli, addig a bázisszerkesztés csak a hibás bázishoz nyúl, és azt sem kicseréli, hanem módosítja, ezáltal kisebb a kockázata a nemkívánatos mellékhatásoknak. Egyelőre távol van még a klinikai alkalmazástól, mert sok-sok vizsgálat szükséges a biztonságos használatához.
Brit kutatók rendkívüli eredménynek tartják a kutatást. A Harvard Egyetem professzora, David Liu azt mondta, hogy az ismert genetikai mutációk kétharmada pontmutációból származik. Azonban az embrión végzett kutatások elég nagy vitát gerjesztenek tudós körökben, mert a jogszabályok mindig le vannak maradva, és etikailag eléggé kifogásolhatóak ezek a kísérletek. Többször hivatkoznak Kínára úgy, vadnyugatosdit játszik a tudományban, ezért szorgalmazzák, hogy az ilyen mentalitású országokban sürgősen szigorítsanak a szabályokon és az ellenőrzéseken.
eredeti publikáció
Doktor Infó
Telepgraph
Téma: [2017.11.09] Hatékonyabb DNS-módosítás
munkatárs
|
Offline
|
Kiszedtem a negrid rasszt a szövegből, és átírtam a pontmutációt is, mert Yaban jelezte, hogy tévesek. Köszi! Nehéz kiigazodni más szakterületeken...
|
|
2017.11.09 21:48 00 / | |
Offline
|
|
Reki
Az őssejt-kutatási telepek is ilyenek: 20% agyvelőgyulladás, 20% agyhártyagyulladás, 20% agyrák, 20% semmi, 20% csoda, és a súlyosan fogyatékos gyerek, csak közepesen lesz fogyatékos (persze a szülőnek ez is hatalmas eredmény) Ha emlékszel Bajor Imre is így halt meg rákban, mert őssejttel akarta kezelni az alkoholos demenciáját. Kínában ma sem számít az emberélet, ahogy a II. világháborúban a fehérek, és a vörösök is egyenként több embert öltek meg, mint a japánok. És igen igazad van bioetikailag erősen kérdéses, hogy mi lesz egy így született gyerekkel(?) sőt lehet, hogy termék(!) és a cégnek több joga van hozzá, mint a genetikai szülőnek (már amelyik ember). Másrészről a tudományban az elfogadott eszköz, hogy egy, vagy egy kisebb csoport homológ gént lecserélnek egy állatban emberire, hogy vizsgálhassák, mert egeret lehet ölni, embert nem kutatási célból. Viselkedés: Abban igazad van, hogy a legtöbb ember 'plasztikus'-ra van állítva, azaz formálható, nevelhető, változtatható, de vannak olyan allélok, amelyeknek 100% a megvalósulása, vagyis vannak bizonyos szempontból változtathatatlan emberek is, és ezzel is számolni kell. Sinesol Lehet, hogy igazad van, de túl sok a ha, ráadásul a tudományban az a szép, hogy ha egy téves dogma követői kihalnak, akkor vele a dogma is, az új generáció mindig megkérdőjelezi az elméleteket, nem úgy mint a vallásoknál, ahol 3000 éves hülyeségek is ugyanúgy recitálódnak. Ja és mondjuk egy bélhámsejt mutáció, vagy egy limfocita átalakulása nem öröklődik a petesejtben, vagy spermiumban, mert azok már rég szétváltak, más sejtvonal. A hajlam ami öröklődhet, meg a viselkedés egyes aspektusai, ezt keverik a genetikus emlékezettel. |
|
2017.11.09 22:36 / utoljára módosítva: 2017.11.09 22:38 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Elég óvatosan érdemes kezelni ezeket a dolgokat, mert a laikusnak ez úgy fog leesni, hogy akiben van egy gén, ami hajlamosít pl. az autókarcolásra, akkor úgy kezeli, hogy tutira bűnöző az összes ilyen, holott az adott hajlam kifejeződéséért nem csak egy dolog felel. Éppúgy fel lehet erősíteni, ahogy el is lehet nyomni gén szintjén is, és nem is mindig tud róla az ember. (Mármint többféle hatás éri a szervezetet: gén, hormon, külső környezet, stb., és hogy mi mikor mire hat jobban, hát az még a laboregereknél is fejtörést okoz.) Elég keveset tudunk még arról, mi mire jó a DNS-ben.
Amíg csak tenyészetekkel dolgoznak, addig nincsen bajom. Azzal sem, hogy szerveket gyártanak. |
|
2017.11.09 22:57 / utoljára módosítva: 2017.11.09 22:58 00 / | |
Offline
|
|
Ebben teljesen egyetértünk!
|
|
2017.11.09 23:23 00 / | |
|
|
Lehet egyszer a módosított emberek harcolnak a normál emberek ellen, vagy fordítva.
Pont mint a Gundam Seed-ben |
|
2017.11.10 11:16 00 / | |
Offline
|
|
Nem lehet, hanem biztos. Nem véletlenül maradt egy Hominida faj a több tucat közül.
De azt, hogy milyen érzéseket kelthet egy nem módosított emberben a tudat, hogy van egy nála fejlettebb azt Puzsér jól összefoglalta a Harry Potterrel kapcsolatban. SPOILER! Amúgy a Shinsekai Yori részben ilyesmiről szól |
|
2017.11.10 13:33 00 / |