A kopár hegyoldalakon nincs semmilyen biológiai gátja annak, hogy a lezúduló esőt érdemben felfogja valami, ezért viszi magával a talaj felső rétegét (termőréteg) a völgybe. Minél kevesebb levél, bokor, gyökér, ág, holtfa, stb. fogja (és szívja) fel a vizet, annál jobban érvényesül a víz ereje.
Kínában is tudják, hogy az erdősítéssel megelőzhető a hegy- illetve domboldalak lemosódása, elkopása, az alsó területek elöntése, ezért óriási projektbe fogtak a '88-as Jangce-folyó pusztító erejű áradása után: több, mint 100 milliárd dollárt fektettek abba, hogy újra bezöldítsék a kopár területeket. Ennek a tervnek hála kb. 400 000 km²-rel nőtt a fás területek nagysága, és egyúttal Kína telepíti a legtöbb fát a világon minden egyes évben.
Kutatók egy csoportja megvizsgálta, hogy pontosan mit is takarnak a számadatok, méghozzá az "erdő" különböző definícióit véve alapul (van belőle vagy 800). A FAO erdőre vonatkozó definíciója szerint valóban 434 000 km²-rel nőtt Kína erdőterülete 2000 és 2010 között. Ez nagyobb, mint Németország és a Benelux államok együttvéve. Azonban ebbe beletartoznak azok a fás területek is, amikben sorban állnak a fák, ráadásul egykorúak, nincsen cserjeszint, és egyetlen fafajt tartalmaznak. Ezek általában gazdasági hasznosításúak, őket hívják faültetvényeknek.
Újraszámolták az adatokat az erdő fogalmát szigorúbban vevő definíció alapján, és arra jutottak, hogy ennek a kritériumnak már csak 33 000 km² (kb. Belgium nagysága) felel meg az egészből... (Mindezzel együtt Kína 6 erdővédelmi programja hozzájárult ahhoz, hogy a védelmük hatásosabb legyen.)
Hogy ez miért lényeges?
Mert az erdő egy sokkal összetettebb, diverzebb társulás, változatos korúak a fák, így stabilabb az ökoszisztémája (nem pusztul el az egész erdő, mert csak x fajt szívogató rovar bejutott, hiszen van ott más faj is, plusz remélhetőleg a természetes ellensége is).
Az erdő nem ültetvény, az ültetvény nem erdő.
A kettőt másképp kezeljük.
Például: Nem szabad kivinni egy erdőből a holt fát, mert annak fennmaradásához, az egészséges működéséhez létfontosságú. Ez egy ültetvényben másképp van, mert a munkagépeknek könnyebb úgy mozogni, ha nem kell folyton a 60 éves kidőlt fát kerülgetni - már persze ha nem termelik le korábban. Az ültetvény sokkal sérülékenyebb az erdőnél, akár betegségekről, akár viharokról van szó és fajszegényebb is. A fákat letermelik, máshol hasznosítják, emiatt nem tud pótlódni a tápanyag a talajban (hiszen elvitték, amiből bomlás útján lehetne), így trágyázni kell.
A vizsgálat kitér arra is, hogy az utóbbi 10 000 évben a világ erdősültsége a felére csökkent (a szigorúbb definíciót alapul véve). Hasonló adatok olvashatóak Kína esetében 2-3 millió km²-nyi erdőt termelt le (kb. a fél ország). A szegényebb országok átlag 25 000 km²-nyi fás területet veszítenek évente, illetve egyes országok igyekeznek megvédeni a fennmaradt erdőterületeiket.
Források:
eredeti publikáció
Phys
Kínában is tudják, hogy az erdősítéssel megelőzhető a hegy- illetve domboldalak lemosódása, elkopása, az alsó területek elöntése, ezért óriási projektbe fogtak a '88-as Jangce-folyó pusztító erejű áradása után: több, mint 100 milliárd dollárt fektettek abba, hogy újra bezöldítsék a kopár területeket. Ennek a tervnek hála kb. 400 000 km²-rel nőtt a fás területek nagysága, és egyúttal Kína telepíti a legtöbb fát a világon minden egyes évben.
Kutatók egy csoportja megvizsgálta, hogy pontosan mit is takarnak a számadatok, méghozzá az "erdő" különböző definícióit véve alapul (van belőle vagy 800). A FAO erdőre vonatkozó definíciója szerint valóban 434 000 km²-rel nőtt Kína erdőterülete 2000 és 2010 között. Ez nagyobb, mint Németország és a Benelux államok együttvéve. Azonban ebbe beletartoznak azok a fás területek is, amikben sorban állnak a fák, ráadásul egykorúak, nincsen cserjeszint, és egyetlen fafajt tartalmaznak. Ezek általában gazdasági hasznosításúak, őket hívják faültetvényeknek.
Újraszámolták az adatokat az erdő fogalmát szigorúbban vevő definíció alapján, és arra jutottak, hogy ennek a kritériumnak már csak 33 000 km² (kb. Belgium nagysága) felel meg az egészből... (Mindezzel együtt Kína 6 erdővédelmi programja hozzájárult ahhoz, hogy a védelmük hatásosabb legyen.)
Hogy ez miért lényeges?
Mert az erdő egy sokkal összetettebb, diverzebb társulás, változatos korúak a fák, így stabilabb az ökoszisztémája (nem pusztul el az egész erdő, mert csak x fajt szívogató rovar bejutott, hiszen van ott más faj is, plusz remélhetőleg a természetes ellensége is).
Például: Nem szabad kivinni egy erdőből a holt fát, mert annak fennmaradásához, az egészséges működéséhez létfontosságú. Ez egy ültetvényben másképp van, mert a munkagépeknek könnyebb úgy mozogni, ha nem kell folyton a 60 éves kidőlt fát kerülgetni - már persze ha nem termelik le korábban. Az ültetvény sokkal sérülékenyebb az erdőnél, akár betegségekről, akár viharokról van szó és fajszegényebb is. A fákat letermelik, máshol hasznosítják, emiatt nem tud pótlódni a tápanyag a talajban (hiszen elvitték, amiből bomlás útján lehetne), így trágyázni kell.
A vizsgálat kitér arra is, hogy az utóbbi 10 000 évben a világ erdősültsége a felére csökkent (a szigorúbb definíciót alapul véve). Hasonló adatok olvashatóak Kína esetében 2-3 millió km²-nyi erdőt termelt le (kb. a fél ország). A szegényebb országok átlag 25 000 km²-nyi fás területet veszítenek évente, illetve egyes országok igyekeznek megvédeni a fennmaradt erdőterületeiket.
eredeti publikáció
Phys
Téma: [2017.05.21] Az erdő nem ültetvény, az ültetvény nem erdő
Offline
|
|
A mesterségesen létre hozott erdőben is ugyan úgy visszakerül a talajba a tápanyag, mivel ott is van holt fa stb, az igaz hogy fajszegényebb az úgy nevezett 'ültetvény' de ez többpénzt hoz és nem feltétlenül könnyebben járható. Erdőgazdálkodás feladata a termőhelynek legmegfelelőbb erdő létesítése, és fenntartása vagy is a termőhelynek legmegfelelőbb fa faj ami azon a területen a klimax (legnagyobb biomasszát produkálja stb) fa faj telepítése, fejújítása, vagyis lerövidítjük a szukcessziós folyamatot ami az erdő kialakulását jelenti röviden megjelennek a füvek utána cserjék utána egyre magasabb fejlettségű fafajok. Tehát az ültetvény is ugyanolyan fejlettségek képvisel így én ugyanúgy erdőnek tartom az „ültetvényt” is mert ha azt vesszük erdőnek ahova az ember nem lépett be és nem folytatott gazdálkodást akkor Magyarországon nincs is erdő mert mindenhol folytatott!
|
|
2017.05.22 8:50 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Nem mondtam olyat, hogy az nem lehet erdő, amiben emberi beavatkozás folyik, hiszen ez nem igaz. A kezelési mód az, ami meghatározó. Egyáltalán nincsen olyan cserjeszintje, aljnövényzete egy faültetvények, mint egy erdőnek, ezért muszáj pótolni a hiányzó tápanyagot. Egy önszabályozással rendelkező erdőben erre nem kell költeni. Nem kell kapálni, kiválogatni a görbe fákat, a "felesleges" csemetét... Az pedig nem jó aljnövényzet, hogy a pár éves csemete alatt felnő valami, mert annak nemigen lesz köze az erdei fajokhoz, sokkal inkább a bolygatást, sok fényt kedvelő fajok nőnek fel. Ami persze majd módosul, ahogy nőnek a fák az ültetvényben, és árnyékolnak, de utána sem lesz olyan aljnövényzete, mint az általam erdőnek tekintett társulásnak.
A termőhelynek legmegfelelőbb fafaj az őshonos faj a világon mindenhol, hiszen az tudott ott kifejlődni (kivéve, ha olyan szinten degradálták az élőhelyet, hogy már annak sem megy). Ezért nem értem, mit keres pl. a platán ártéri területen... Ami ritka példa, mert általában nemes nyárral ültetik be az ilyen területeket - ami szintén nem odavaló. Az erdészet (is) egy gazdálkodási szervezet, tehát muszáj neki profitot termelni, hogy fennmaradjon. Van nem is egy olyan hazai és külföldi szervezet, magánvállalkozó, ahol zöldebben folyik az erdőművelés, ezért szerintem ők haladnak jó úton. (Keresem a magyar nyelvű cikket, ami összehasonlítja egy akácos és egy erdő fajkészletét. Amint meglesz, linkelem.) |
|
2017.05.22 9:26 00 / | |
Offline
|
|
Azért van nemes nyaras az árterületeken mert 20-25 év alatt eléri a vágás érettségi kort, egyenes, hengeres, ágtiszta, túlsok gond nincs vele aminek lenni kellene a természetvédők szerint az keménylombú liget erdő csak annak a vágásfordulója 120 év körüli a tölgy ha nem kap oldal árnyalást nem lesz egyenes, hengeres, ágtiszta vagy is nem ér anyit több vele a gond ja meg a nemesnyarast le tudod termelni kb 5x mire a Kocsányos tölgy meg a kőris eléri azt a kort. Szeritem minden fa fajnak meg van a maga helye a Fehér akácnak az Alföldön a futóhomok megkötésénél fontos szerepe volt és van nem beszélve az Alföld fásításról ami most hirtelen nem tudok kinek a nevéhez fűzödik kiváló mézelő ha nem fagy le! De a bükkös klímában semmi helye a Mátrában például. Ja és egy kérdés mi számít neked fa ültetvénynek? Felesleges csemete nincs abból az a jó a minél több van, kapálni azért kell hogy elősegítsük a fejlödését hogy ne legyen olyan nagy a konkurencia de álltalában csak a csemete sorában szoktak kapálni. Az ajnövényzetről meg anyit hogy ha az ottlévő fa faj nem fényigényes akkor ott álltalában egy szál fű se fog nőni mert nem engedi át a fényt pl bükkös.
|
|
2017.05.22 11:30 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Igen, tudom, én is ezt írtam. Az erdészetnek gondolnia kell arra, hogy ne csődöljön be, ezért választják azokat a fajokat, klónokat, amikkel többet tudnak keresni.
Attól függ, milyen ártérről van szó. Van alacsony meg magas ártéri. Az előbbi a puhafás, a másik a keményfás, és köztük jó esetben van egy átmenet, ami remélhetőleg nem 5 méteres szélességű... Keményfás helyeken sem várják meg a 120 évet... 80-90 év után jöhet a vágás, hiába tudják, hogy pár évtizedet ráhagynának, még többet érne, mert akkor van szüksége a cégnek x összegre, hogy ne csődöljön be. Nálunk sem lehet mindenhová nyarat ültetni, hogy hamar hozza a pénzt. Pont ahogy írtad, a keményfára többet kell várni, ezért ott erre állt be a gazdálkodás. Lombfakadás előtt virágzik az aljnövényzet. Egy akácos alja olyan, mint a kerti slozi környéke: tele van csalánnal meg bodzával. Esetleg a fecskefű tud még benőni oda, meg hasonló, N-kedvelő fajok. Alig tud valami ott vígan megélni, és ez a faunán is látszik. Az alföldön az akác előtt is volt, ami megfogta a homokot... (És hangsúlyozom, hogy pont olyan bolondokat beszél az, aki teljesen ki akarja irtani az országból, mint aki mindenhová csak azt ültetne.) Csak ugye az ember letermelte az eredeti erdőt, és nem várja meg, hogy pl. az ún. gyöngyvirágos tölgyes megint visszanőjön, hanem pakolt helyette fekete fenyőt, akácot, nemes nyarat, stb. Igen, piszok jó mézelő az akác, én is szeretem (bár a repce a favorit), de az kemény 2-3 hétig virágzik, márpedig a méhek és az egyéb, a beporzást segítő rovarok nem csak 2-3 hétig esznek egy évben... Szóval muszáj a fajdiverzitásra is odafigyelni. Azért árulnak már mindenféle méhdoktoros, méhlegelős magkeverékeket is. Azért, mert megfordul benne a méh és más beporzó rovarok, az nem azt jelenti, hogy benne élnek... Azt jelenti, hogy amelyik ott talál magának kaját, az bemegy oda abban az időszakban, amikor az virágzik. Miért lakna bárki olyan helyen, ahol évente csak 2-3 hétig tudna bevásárolni? Ezért jobb az olyan erdő, ahol az egész vegetációs időszakban van nekik kaja, mert mindig vannak benne virágzó fajok. A tölgy sem fagy el, a szil sem, a fűz sem, stb. Ez nem indok. Kifejezetten érdekelne, hogy nekik mélyen a mézük. (Ha belevágok fejszével, az más tészta, az az akácot is taccsra vágná télen.) Ahogy mondod: a vágáskor a meghatározó, és hogy melyiket mennyiért veszi meg a piac. Igen, tudom, azért raktam idézőjelbe a "felesleges" szót. Tudom, hogy miért kapálják az erdőt... Azért nagy a konkurencia, mert nincs körülötte nagy fa, ami árnyékolná a felnövő lágyszárúakat, így azok könnyen lenőnék a lassabban növő csemetét. Egy erdőben nem kell kapálni... Ott a csemete lékben nő, a kidőlt fa helyén, szóval jut neki hely is, fény is. A lágyszárúak nem tudnak olyan érdemben eluralkodni rajta, mint egy csemetésben, ahol nem gátolja semmi, és jó eséllyel még körbe is van kerítve, hogy a vad ne legelje le a fiatal fákat. (Így persze a gyorsan növő lágyszárúakat sem tudja kordában tartani.) Melyik fafaj nem fényigényes nálunk?Azért tör mind a magasba, hogy lenőhesse a mellette levőt, és több fényhez, kvázi energiához jusson. Lombfakadás előtt érdemes az erdőt bejárni, tele van keltikékkel, kankalinokkal, kutyatejjel, salátaboglárkával, stb. szóval virágos növényekkel, mert miután már elzárja a domináns fafaj a fényt, nemigen lesz esélyük virágozni, hogy utána magot termeljenek. Szerk.: Az akác nem futóhomokon hozza a legjobb minőségű fát. |
|
2017.05.22 12:13 / utoljára módosítva: 2017.05.22 13:21 00 / | |
Offline
|
|
Minden elismerésem a tudásodatat illetően! Nagyon tájékozott vagy, vagy pedig ehhez kapcsolódik a szakmád (mint az enyém leendő erdész/vadgazda). Vannak olyan fa fajok amik nem birják a közvetlen fényt, csemete korba akár el is pusztulhat pl: Bükk. Ez szép és jó amit leírtál a konkurenciáról csak ezzel egy gond van ismét a pénz, senki nem fog kimenni egy fát letermelni. Mondjuk Németország azt megteheti amit mondtál. Nem termelik erdőt mert ott van pénz ki az a barom aki letermeli a saját erdejét ha megtudja venni pl a magyaroktól. A tavaszi asszpektusról meg anyit, hogy igen nem nagyon lesz esély, hogy virágot hozzanak utána termést mivel nincs fény tehát nem fotoszintézis.
Mindenkinek meg van a saját véleménye ahogy neked is meg nekem is de addig amég nem lesz olyan gazdag az ország hogy ne kelljen erdőgazdálkodást folytatni addig ez a helyzet fog maradni. De már a tarvágás úgy mond elkezdett vissza szorulni mert sok erdőt kijelöltek átalakításra hogy többkorú több szintű és elegyes legyen csak ezt nehéz megvalósítani és nagyon sok idő. |
|
2017.05.22 13:29 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Köszönöm, rajtad is látszik, hogy a szakmában mozogsz. Igen, a pénz a mozgatóerő. Aki több, jobb minőségű faanyagot tud előbb piacra dobni, annak áll a zászló. Jelenleg erre épült ki az ipar és a piac.
Ahá, akkor itt értettük el egymást!A bükknek is kell a fény, de persze ő az árnyasabb, hidegebb, nyirkosabb helyeket kedveli, szóval igen, egy jegenyenyárhoz képest kisebb a fényigénye, de attól még van neki. Látom, írtad is, hogy közvetlen, erős fényre gondolsz. Viszonyítás kérdése valóban a dolog. Félreértesz... Nem is írtam, hogy ne legyen nálunk fakitermelés. Nekem a szálalás tetszik, de a szálalóvágás is jobb a tarvágásnál. Utóbbi azért is kezd (szerencsére) egyre jobban kiszorulni, mert baromira költséges (ezt a grafikont sem találom). Nem kell hozzá nagy országnak lenni... Nálunk is néhány magánvállalkozó és bizonyos erdészetek is űzik a kíméletesebb kitermelést. Igen, ez baromira sok emberöltőbe telik, de én türelmes fajta vagyok, és nem zavar, ha nem az én életemben jön a megváltás, csak azt az utat sikerüljön taposni, hogy az unokák már azt láthassák. Vagy a szépunokák... Azt nem is tudtam, hogy a németek megveszik tőlünk a fát.Ekkora a kereslet rá odakint? Biztosan van korlátja, mert azért nem kis pénz x köbmétert átfuvaroztatni A-ból B-be. Pláne, hogy meg is érje. |
|
2017.05.22 13:46 / utoljára módosítva: 2017.05.22 13:47 00 / | |
Offline
|
|
A németek inkább veszik mint termelik őszintén szólva szinte a máv rakodóról csak külföldre megy javarészt a fa. Mivel jóformán nincs kereslet itthon, de ez nem mindig aktuális mert az ember nem tudja megmondani hogy mikor mire van szükség meg ha egy kis haszon is van a cégnek de már akkor jobb mint a minusz, vagy hogy ott megy tönkre a fa korhad vagy befülled. Ezt én is az Egererdő volt igazgatójától tudtam meg mert tanított.
|
|
2017.05.22 14:24 00 / | |
Offline
|
|
Köszi a hírt, érdekes!
Nem is gondoltam volna hogy ilyen nagy különbség van erdő és ültetvény között. Én a "tudatlan" fejemmel azt hitem mindegy milyen fa és hol csak fa legyen azt termelje az oxigént, stb. Bár sajnos nem csak az erdők hiánya a baj. Hanem az erdők minősége és a feleslegesen előállított fát alapul használó termékek, gondolok itt leginkább a papírtermékekre. Belegondolt már valaki abba hogy mennyi fát vágnak ki feleslegesen és állítanak elő belőle szórólapokat amit kb. senki sem vesz el, ha el is veszi szinte azonnal ki dobja. Magyarországon évente fejenként 26 kilogrammnyi szórólapot kapunk, amelyek gyártásához 80 kilogrammnyi fát kell kivágni. Mondjuk ezekkel a szórólapokkal nem is lenne gond ha a szelektív hulladékgyűjtőkben helyeznénk el. Mit értek az erők minősége alatt? Hát az emberi primitívség és hülyeség megtestesülését: a szemetelést, az illegális szemétlerakást. Pl amikor néhány hónapja a gödi "erdőn" kelet keresztül mennem a kitaposott út mellet mindenféle szemét (még egy tévé is). Az ilyen dolgok annyira felidegesítenek. Na meg a fatüzeléssel működő fűtési rendszereket is korszerűsíteni kéne.(bár ez egy költséges dolog lenne) Természetesen a fakitermelés megreformálása lenne a leginkább célra vezető, és tényleges erdők telepítése ültetvények helyett. Csak reménykedni tudok hogy észhez térnek odafent(ahol ezekről döntenek) és nem csak a pénz fog számítani. És nem jutunk el olyan jövőig ahol az unokánknak vagy ükunokánknak egy üvegbúra alatt kel majd élnie ahol mesterségesen állítanak elő oxigént,mert annyira elcsesztük a bolygónkat.(bár ez kicsit talán túlzás) |
|
2017.05.22 18:49 / utoljára módosítva: 2017.05.22 18:50 00 / |