A világ levegőszennyezőinek dobogós helyezettje, Kína (főleg a keleti rész), és ez elég egy nyomós érv amellett, hogy a kormány nagy erőket fektessen a zöldenergia beruházásokba. Ennek érdekében nagyüzemben zöldülnek a technológiák, hiszen arrafelé teljesen "természetesek" a szmogriadók, több százezerre tehető a légszennyezések által okozott éves halálozások száma, és nem ott élnek a legtovább az emberek a világon - azaz nem ott a legélhetőbb a környezet.
Kína most éppen a tibeti fennsíkon építi a világ legnagyobb, 27 négyzetkilométeres napelemparkját, amely 850 MW beépített teljesítményével közel 200 ezer háztartás elektromos energiáját fogja megtermelni. Ám ez a teljesítmény csak töredéke a jövőben ide tervezett 4000 MW-os további két új napelemparknak. Kína ezen beruházása is azt tükrözi, hogy az elkövetkező években a „klímakrampusz” szerepéből kitörve egy zöld szuperhatalommá kíván avanzsálni.
„A megújuló energiaforrások fejlesztése fontos feltétele annak, hogy tarthassuk magunkat a párizsi klímacsúcson vállaltakhoz.” – nyilatkozta Xie Xiaoping, a projektet megvalósító állami energiavállalat elnöke. Xiaoping azt is kifejtette, hogy valós és komoly veszélynek tartja az éghajlatváltozást, amely ellen a sürgős intézkedések elmaradása súlyosan megbosszulja magát. Ennek érdekében Kína a következő 3 évben 110 000 MW napelem és 210 000 MW szélturbina kapacitást épít be - az EU-ban most van kb. ekkora össz beépített kapacitás - amire megközelítőleg 360 milliárd jüant (15 300 milliárd forintot) kívánnak fordítani. Ezek az ambiciózus rövid távú tervek is szükségesek ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a 20%-os nem fosszilis forrásokból származó energia részarányt.
Peking azért is hajtott végre ilyen jelentős pálfordulást energiapolitikájában, mert a népharag egyre inkább fokozódik a szűnni nem akaró mérgező szmogtenger miatt, amely döntően a szénerőművek miatt sújtja a lakosságot. Ugyanakkor a környezetvédelmi intézkedések mögött leginkább gazdasági érdekek állnak, ami a realizálható profiton kívül 13 millió új munkahelyet is eredményez a kínai gazdaság számára.
Nem mellesleg a kínai vezetés a hosszú távú gazdasági terveiben kiemelkedő szerepet szán a tiszta technológiák exportjának, például az elektromos autóiparnak, a magas sebességű vasútfejlesztéseknek és a megújuló energiaszektornak. Különösen a fejlődő országokat céloznák meg ezekkel a technológiákkal és az azokhoz kapcsolódó nagyberuházások finanszírozásával, mert úgy gondolják, hogy a fejlődő országok nem járhatják be ugyanazt a gazdasági pályát, mint a gazdaságilag fejlett országok, mivel a szennyező ipari technológiák kibocsátás-növekedésébe a világ „belepusztulna”. Kína ezért számtalan megújulós befektetést valósít meg például Brazíliában, Egyiptomban, Indonéziában, Pakisztánban vagy Vietnamban, ezáltal uralva a világ megújuló energia befektetéseit.
Források:
Industrytap
greenfo
Greenpeace
The Guardian
Kína most éppen a tibeti fennsíkon építi a világ legnagyobb, 27 négyzetkilométeres napelemparkját, amely 850 MW beépített teljesítményével közel 200 ezer háztartás elektromos energiáját fogja megtermelni. Ám ez a teljesítmény csak töredéke a jövőben ide tervezett 4000 MW-os további két új napelemparknak. Kína ezen beruházása is azt tükrözi, hogy az elkövetkező években a „klímakrampusz” szerepéből kitörve egy zöld szuperhatalommá kíván avanzsálni.
„A megújuló energiaforrások fejlesztése fontos feltétele annak, hogy tarthassuk magunkat a párizsi klímacsúcson vállaltakhoz.” – nyilatkozta Xie Xiaoping, a projektet megvalósító állami energiavállalat elnöke. Xiaoping azt is kifejtette, hogy valós és komoly veszélynek tartja az éghajlatváltozást, amely ellen a sürgős intézkedések elmaradása súlyosan megbosszulja magát. Ennek érdekében Kína a következő 3 évben 110 000 MW napelem és 210 000 MW szélturbina kapacitást épít be - az EU-ban most van kb. ekkora össz beépített kapacitás - amire megközelítőleg 360 milliárd jüant (15 300 milliárd forintot) kívánnak fordítani. Ezek az ambiciózus rövid távú tervek is szükségesek ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a 20%-os nem fosszilis forrásokból származó energia részarányt.
Peking szmogban és szmogmentesen
Nem mellesleg a kínai vezetés a hosszú távú gazdasági terveiben kiemelkedő szerepet szán a tiszta technológiák exportjának, például az elektromos autóiparnak, a magas sebességű vasútfejlesztéseknek és a megújuló energiaszektornak. Különösen a fejlődő országokat céloznák meg ezekkel a technológiákkal és az azokhoz kapcsolódó nagyberuházások finanszírozásával, mert úgy gondolják, hogy a fejlődő országok nem járhatják be ugyanazt a gazdasági pályát, mint a gazdaságilag fejlett országok, mivel a szennyező ipari technológiák kibocsátás-növekedésébe a világ „belepusztulna”. Kína ezért számtalan megújulós befektetést valósít meg például Brazíliában, Egyiptomban, Indonéziában, Pakisztánban vagy Vietnamban, ezáltal uralva a világ megújuló energia befektetéseit.
Industrytap
greenfo
Greenpeace
The Guardian
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
Téma: [2017.02.23] Zöldülő Kína
adminyon
|
|
Hír dátuma: 2017.02.23. 15:06
|
|
2017.02.23 15:06 00 / | |
|
|
Köszönöm a hírt, nagyon szurkolok, hogy sikerüljön és meg tudják valósítani a terveiket, nagyon kéne már.
|
|
2017.02.23 18:56 00 / | |
munkatárs
|
Offline
|
Szív. Igen, az a pekingi szmog elég durván néz ki.
|
|
2017.02.23 20:47 00 / | |
|
|
Az laza 71 millió háztartás lenne a 3. évre. mondhatni, juj
|
|
2017.02.24 0:42 00 / | |
|
|
Kérlek írjátok be: Horizontal Helix wind turbine -on the building roofs
a vertical helix is jó, csak túl sok varjú szédül majd bele, ha elrepül közvetlen közelébe. A "hagyományos" három lapátos inkább életveszélyesnek minősül, mint nagy hatásfokúnak.. -a világ nagy cégeinek ez kell, ha elég munka helyet akarnak teremteni egy a XX.századi letűnt technológiájára. Annak ellenére csak örülni lehet kína ezen húzásának mivel remélhetőleg még lehet változtatni a jövőben kikerülő zöld termékek letűnt palettáján is. Képek: SPOILER! |
|
2017.02.24 4:08 / utoljára módosítva: 2017.02.24 4:18 00 / | |
Offline
|
|
De ez amit írtál épületekhez van tervezve,
Itt meg gondolom egy park esetén számít egí ien dög mennyi foglal el. De mert itt is ezt tibetben egy fensíkra dobták ki. |
|
2017.02.24 14:46 00 / | |
Offline
|
|
Ez mind szép és jó, de pont Tibetben?
Nem tudok nem arra gondolni, hogy csak azért építik oda, hogy minél jobban magukhoz kössék azt a meghódított területet. SPOILER! (Amiről habzó szájjal hirdetik, hogy mindig is Kína része volt...) Így egy gyakorlatilag alig/semennyire szennyezett levegőjű területre építenek valamit, amire inkább máshol van szükség. De így legalább nem is lesz szmog, ha a tibetiekre ráerőltetett fejlődés tényleg beindul. Mondjuk ha tényleg megcsinálják akkor le a kalappal, 4000 MW majdnem a fele kis hazánk energia termelésének. (Azért ez is sok mindent elmond a méretekről. Az itt megtermelt energiát nem nagyon fogják más tartományokba továbbítani. Egyszerűen túl nagy lenne az energia veszteség) |
|
2017.02.28 0:19 00 / |
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7