„A bolygón kialakult az élővilág, s számtalan faj tűnt fel és tűnt el.
Még ha ki is halna az emberiség, a Föld folytatná útját a galaxison keresztül.
Végül is az emberi történelem csupán egy szemvillanás az idő hosszú történetében.
Akkor miért? Miért kutakodsz egy új korszak után? Miért?

Most egy csoda fog létrejönni ezen a bolygón.”

Tartalom
Történetünk főhősnője, Ariyoshi Juna egy forró nyári napon úgy dönt, hogy barátjával, Oshima Tokioval elmegy motorozni a tengerpartra. A sors azonban úgy hozza, hogy balesetet szenvednek. Juna azonnal kórházba kerül, ahol az orvosok mindent megtesznek, hogy megmentsék az életét. Igyekezetük azonban mit sem ér, nem tudják megmenteni a fiatal lányt. Ám, az orvosok ugyan tehetetlenek, mégis életben marad. Juna, halála pillanatában látja, amint a Föld saját pusztulásába siet. Látja, amint az emberek felelőtlen környezetpusztításának következtében összeomlik a világ, s különös lények rombolnak a városokban. Majd találkozik egy Chris Hawken nevű fiatal fiúval, aki alkut kínál számára. Visszakapja életét, ha vállalja, hogy ő lesz az Idő Avatárja, s képes megmenti a Földet. Juna kételkedik képességeiben, de látván hozzátartozói boldogtalanságát, úgy dönt, felveszi a harcot a pusztulás ellen. Az alku megkötését követően ősi erőt, s az Idő Cseppkövét kapja segítségül, amellyel képes arra, hogy felszabadítsa magában, és eggyé váljon a Föld erejével. A lány azonban nem egyszerűen az emberiség megmentését kapja feladatául, hanem valamit, ami sokkal nehezebb: meg kell értenie magát a Földet és minden apró élet értelmét, feladatát a világ körforgásában. Látnia kell mindazt, amire az emberek többsége egyáltalán nem figyel. Azonban Juna semmit sem ért, csak próbálja élni megszokott kis életét és elpusztítani a fel-felbukkanó “szörnyeket”, a Raaja-kat, amik a világ pusztulását okozhatják. De Chris nem hagyja, hogy elfeledkezzen feladatáról, újabb és újabb próbatételek elé állítja, hogy könnyebben ráébredjen a valóságra. Juna egyre kétségbeesettebben keresi a válaszokat, ám lassan kezdi megérteni a világot, amiben él, s amiről eddig oly’ keveset tudott.

Az animéről
2001-ben Kawamori Shoji rendezésében megszületett a Chikyuu Shoujo Arjuna, azaz Arjuna, a Föld leánya című anime, amelyet a TV Tokyo vetített le. Ez az anime sajnos nem igen ismert, pedig egy említésre méltó, remek alkotás. A szokatlan téma és megvalósítás miatt nem nagyon lehet más animékhez hasonlítani, pont ezért egyedi és különleges a maga nemében.

Kevés olyan animét találni, amely hasonló témával rendelkezik. Rengeteg olyan dolgot kérdőjelez meg, amelyeket önmaguktól sosem mernék megtenni. Olyan alapvető igazságokat feszeget, amelyek minden ember életét megváltoztathatnák a mai, rohanó – vagy durván mondva rohadó – világban. Például, hogy van-e bármi jogunk elvenni egy életet, még ha az csupán egy apró bogáré is, hisz lehet, fontos szerepe van az élet körforgásában. Az anime alatt van időnk elgondolkodni azon, hogy hova vezet a környezetpusztítás, és hogyan lehetne változtatni, valamint kell-e egyáltalán változtatni rajta. Vajon hogyan lehet egészségesen együtt élni a természettel?

Összességében egy több téren is kiemelkedő, komoly anime. A történet, a grafika, a zene mind olyan tulajdonsága a sorozatnak, ami kiemeli a megszokottak, átlagosak közül. S az egyik legfontosabb: a párbeszédek sohasem feleslegesek, a történet megértését építik. Mindenkinek csak ajánlani tudom, egyszer mindenképp megéri végignézni.

Grafika
A grafika igen változatos formában jelenik meg. A szimpla kézi vázlatrajzoktól kezdve a 3D-s megoldáson át mindennel találkozunk. Van, hogy néhány jelenet erejéig valódi fotók, felvételek jelennek meg. Ezekről talán azt gondoljuk, hogy kilógnak az anime világából, vagy olcsó megoldásnak tarthatjuk, de igazából nem az. Talán pont ettől lesz olyan közvetlen az anime hangulata, hogy mindenféle grafikai megoldást felhasználnak a készítők. De ez nem csak a grafikai elemeken érződik. Az anime néhány epizód végén elhangzó „utószó” alatt leginkább állóképek, vagy a már látott képsorok újbóli felhasználása szerepel. Magyarán nem a képi világ a lényeg, hanem az alatta elhangzó mondanivaló. S sok esetben találkozunk egyszerűbb megoldásokkal, ami szintén azért olyan amilyen, mert nem a látvány, vagyis a látszat a fontos, hanem az abban rejlő mondanivaló, érték. (Találkozunk olyan epizóddal, ahol pont a szavak felületességéről gondolkozhatunk el.)

Zene
Ha az animét nem is nézzük meg, a zenéjét feltétlen meg kell hallgatni! Az aláfestő zenét Kanno Yoko komponálta meg. A zeneszerző neve ismerős lehet, hisz zenéit olyan animék alatt hallhattuk, mint például a Cowboy Bebop, Wolf’s Rain, Darker than Black, Ghost in the Shell sorozatok és a sort még megannyi ismert animével lehetne folytatni. A rendező, Shoji Kawamori külön arra kérte a zeneszerzőt, hogy a zene nőies hangzású legyen, annak ellenére, hogy némely zeneszámot akciójelenethez ülteti be. Több dalon is érződik az indiai hatás, hogy passzoljon a történethez, míg más zeneszám sokkal szürreálisabb hangzású. Az énekért Gabriela Robin, Maaya Sakamoto és Chinatsu Yamamoto volt felelős. A zenealbum dupla CD-s formában jelent meg:

• Into the another world,
• Onna no Minato.

Háttér
Ahogy a cím is sugallja, a történet az indiai kultúrában megtalálható hinduizmusra alapszik. Az animét a Bhagavad-gíta története inspirálta, azon belül leginkább Chris karaktere az egyik legfontosabb, aki Krisna után kapta nevét. Hogy megértsük a vonatkoztatásokat, érdemes utána olvasni a két főszereplő eredetének:

• Ardzsuna (szanszkrit ’világos, ragyogó’): királyfi az ind mitológiában, a Mahábhárata c. eposz egyik főhőse, Pándu király és Prithá királyné fia, az öt Pándava fivér közül a harmadik. Mitikus atyja Indra. A legenda szerint vitéz harcos (íjjal ábrázolják), aki az erdei vadász alakjában testet öltött Siva istennel is birokra kelt. Kocsihajtója és barátja, Krisna a kuruksétrai csata előtt neki nyilatkoztatta ki a Bhagavad-gítát.

• Krisna (szanszkrit ’fekete, sötét, sötétkék’): az óind mitológiában Vaszudéva és Dévaki fia, Visnu nyolcadik avatárája (megtestesülése). Többjelentésű alakjában különféle mitológiai és talán történelmi előképek is ötvöződtek. Feltételezések szerint „feketesége” D-indiai, dravida eredetéről tanúskodik. (Ered. pásztoristen). A fiatal Krisna főként szeretőként jelenik meg, majd mint férfi démonűző erejével elkergeti a gonosz Kanszát Mathurából. A Mahabháratában első sorban mint harcos és államférfi szerepel: a Pándavák szövetségese, bölcs, férfias, ellenfeleivel szemben olykor hitszegő. A Bhagavad-gítában Ardzsuna kocsihajtójaként jelenik meg, hogy a kuruksétrai csata előtt megmutatkozzon legfőbb isteni (Visnu) mivoltában: itt fejti ki azt a vallási-filozófiai elméletet (szeretet útja, bhakti), amely (különböző értelmezésekben) Indiában igen elterjedt.

Továbbá fontos tisztában lenni, mely vallási-filozófiai elméletet feszegeti a történet.

• Bhakti (szanszkrit ’odaadó áhítat’): vallási mozgalom, majd vallási alapállás a hinduizmusban. Az istenség iránti feltétlen odaadás, áhítatot, szeretetet hirdette, mint a létkörforgásból kivezető utat (bhakti márga). Vallói, a bahkták, az istenséggel való misztikus egyesülés érdekében életüket sem haboztak önként feláldozni.

*A magyarázatok a Magyar Nagylexikonból származnak