A jövőben, mikor a robotok alkalmazása mindennapossá vált, és az emberszabású androidok is a mindennapok részévé váltak, jelenlétük számos problémát vet fel. Sokan úgy vélik, hogy a robotmunka és a robotok által készített termékek "tisztátalanok" és nem szabadna gépekre bízni az emberek munkáját. Ugyanakkor az ellentétes véglet is megjelenik, mely egy "dori-kei" nevű divatirányzat formájában válik közismertté. A "dori-kei" emberek többnyire olyan fiatalok, akik kényszeres függőségben élnek androidjaiktól, azok nélkül szinte képtelenek létezni.

Robotika:
Az androidok elsődleges feladata az emberek életének megkönnyítése, azok kiszolgálása. Alapprogramjuk szerint kötelesek betartani a robotika három törvényét (melyet Isaac Asimov alkotott meg). Ezek a következők:
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Az anime kapcsán ezzel nincs is semmi probléma, egy másik kérdés kerül felvetésre. Ez pedig a Ghost in the Shell-ből vagy akár a Chobits-ból jól ismert "van-e lelke a gépeknek" kérdéskör.

Történet:
A történet főszereplője, Rikuo maga is erősen húz a dori-kei jelenség felé, habár igyekszik ezt tagadni még legjobb barátja, Masaki előtt is. Idővel feltűnik neki, hogy androidja furcsán viselkedik, így letölti annak útvonal feljegyzéseit és átnézi azokat. Talál a koordináták között egyet, mely felkelti érdeklődését, ezért barátjával el is megy a megadott helyre. Ott viszont nincs semmi, csak egy ajtó, ami egy pincehelységbe vezet. Egész addig nem is értik, hogy mi folyik itt, míg egy android előttük be nem megy az ajtón. Követik hát, de titkos összeesküvés helyett csak egy kávézót találnak az alagsorban. Különös szabály van azonban érvényben idelenn, ember és robot itt egyenlőnek számít. A kávézó neve Eve, innen is az Eve no Jikan cím, vagyis az "Eve-ben eltöltött idő". Ide járnak a mesterüktől kis időre megszabadulni vágyó androidok egy kis nyugalomért, és azok az emberek, akik nem csupán tárgyként tekintenek ezekre a láthatóan érző lényekre.

A két fiú itt fut össze egy Akiko nevű, nagyjából korukbeli lánnyal, aki izgága stílusával és őszinte mosolyával leveszi lábáról Rikuót. Még másnap, az iskolában is csak a lányra tud gondolni és azt tervezi, hogy visszamegy a kávézóba, hogy újra láthassa. A véletlen viszont úgy hozza, hogy itt, az iskolában futnak össze újra. Ekkor viszont kiderül, hogy a lánynak van egy nagy titka...

Vélemény:
Az Eve no Jikan talán az egyik legérdekesebb feldolgozás a mesterséges intelligencia és a lélek kapcsolatának kérdéskörében. Fantasztikus hangulatot ad az animének a részletesen kidolgozott grafika, az egyedi kameramozgás (időnként olyan, mintha kézikamerával rögzítettek volna egy-egy jelenetet), a csodás háttérzenék és az a kicsit melankólikus, mégis érzelmekkel telített légkör, amit sugároz. Csodás anime.